Túra, túra

Tegnap Pápucs és Csík babám túrázni mentek a Árpád- kilátóhoz addig pedig én itthon pihentem. Pápucs elmesélése alapján Csík nagyon élvezte az erdőt jó sokat nézelődött. Egy idős házaspár férfi tagja meg is jegyezte, hogy belőle lesz az igazi túrázó.

Ez az indulás pillanata.

Itt pedig éppen ebédel.

Pápucs megjegyzése a kép mellé:
Ebéd a természetben.
A sok túrázó agyi kapacitására jellemző, hogy amikor megérkeztek, mindenki nekirontott egy 5 dekás szőrös kis kutyának "de ééédes" harci üvöltéssel. 
Az egyik észrevett minket: "ott egy gyerek!" És ő is ment kutyázni...






Miután végeztek az erdőben tovább mentek anyumékhoz. Ahol volt nagy öröm Csíknak.

 Játék a nagyszülőkkel.

Utána pedig a mező fele ment, hogy találkozón kutyás ismerősökkel, hogy dicsekedhessen Csíkkal.
Sikerült is ismerősökkel találkoznia a következő képen zajlott a találkozás:
Gyerek talpig kékbe öltöztetve...
Séta...
Ismerősökkel összefutok. És mi az első?

-Jaaaj. Nem mondod! Gratulálok. Milyen ééédes! KISFIÚ VAGY KISLÁNY!
-Hááát. Én próbálom kékbe öltöztetni.

Aztán végül sikerült haza érniük este 7-re, gyors fürdés (amit nagyon élvezet), majd jött a fekete leves az etetés mivel Csíkocskám alig aludt napközben nagyon nyűgös volt és a fáradságtól nem akart enni.
Ezért cselesen kellett megoldani cserélgetnem kellett a cumisüveget egyik percben teát kapott a másikban a tejes cumit és így sikerült nagy nehezen megetetni és ő közben hősiesen próbált ébren maradni, hogy egyen.