2013.04.05. 21:04 perc életem legmeghatározóbb pillanata, mivel megszületett kisfiam Barna Alexander.
Az nap még véletlenül sem jutott eszembe, hogy úgy fog végződni, hogy a kisfiam már nem a pocakomba lesz.
Miután túl hordtam ezért ugye minden nap be kellett járnom Ctg-re az nap is arra indultam.
Beértem felfektettek Ctg-re és egyből más fél órára rajta is felejtettek. Ctg-n pedig ugye nagyon rosszul tudtam lenni amikor ott kellett feküdnöm és még mozogni sem lehetett, mert eltűnt a szívhang.
Aztán más fél óra múlva megjelent a dokim és azt az öröm ami kiült az arcomra amikor megláttam hát ő teljesen meglepődőt. Nagyon örültem neki, mert gondoltam végre levesznek a gépről.
Erre ő kérdezi, hogy van-e kedvem ma szülni, mert tegnap kinyíltam 1 ujjnyira és így már lehetett burkot repeszteni.
Igent mondtam rá már nem bírtam volna tovább hordani és jobban is jártam így, mert Csíkom még a magzat vízbe is bele kakilt.
Pont a doki előtt beszéltem Pápuccsal, hogy majd haza fele bemegy a fáshoz hát hívhattam, hogy ma nem megy fát venni és 2-kor fognak burkot repeszteni. Amire elégé meg ijedt, mert azt hitte, hogy nem fog beérni mire megszületik a baba, hát emiatt felesleges volt aggódnia.
Délután 2-től majdnem este 9-ig vajúdtam de sajnos vagy nem sajnos császár lett a vége.
Császár lett mivel Csíkomnak leeset a szívhangja én pedig nem tágultam megfelelően és annyi oxitocint kaptam amitől már egy elefántnak is meg kellett volna szülnie.
A császár elég érdekes élmény volt fájdalmat nem éreztem csak egy rántást amikor kiemelték a babát és akkor volt egy olyan érzésem, hogy görcsbe rándult az egész nyakam és a kulcscsontomnál utána sokáig fájt.
Még a további napokba is sokat szúrt az oldalam és nem tudtam oldalra fordulni.
Aznap este felkerültem az őrzőbe és onnan csak másnap kora délután kerülhettem le a csecsemős osztályra.
Fiamat már az első percbe majdnem sikerült elkevernem és a frászt hozni a nővérekre, hogy hol a gyerek. Mivel amikor kérdezték, hogy kiért jöttem csak a kereszt nevét mondtam pedig a vezeték nevét kérdezték.
Kisfiamat csak az orrán lévő pöttyökről ismertem meg. Mentségemre szóljon, hogy előző nap csak két pillanatra láttam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése